«

»

Diéta parlagfű-allergia ellen?

Olvastam egy cikket, és kényszert érzek, hogy kommentáljam. Valószínűleg egyébként sem lehet elcsépelni a parlagfű témát. Lényeg a lényeg: a megelőzés jegyében a Budai Allergiaközpont diétás ajánlást dolgozott ki allergiások számára. Sajnos az információ a médiában „diéta parlagfű-allergia ellen” felkiáltással megtévesztően terjedt el.

Keresztallergia

A diéta elmélete az úgynevezett keresztallergia jelenségén alapul. Az allergiát kiváltó anyagokhoz – például parlagfűpollenhez – nagyon hasonló kémiai szerkezettel rendelkeznek egyéb növényi, állati eredetű anyagok is. Ezen hasonlóság miatt szervezetünk sokszor nem tud különbséget tenni, és az allergiát kiváltó fő anyaghoz hasonló allergiás reakciókat produkál.

„A kereszt-allergia miatt –a Patika Magazin cikke szerint – a parlagfű-allergiásnak nem javasolt fogyasztani görögdinnyét, sárgadinnyét, paradicsomot, uborkát, cukkinit, tököt, banánt, napraforgó magot, kamillát, ugyanis fogyasztásuk alkalmával sokkal nagyobb dózisban kerül szervezetünkbe az allergén, melynek következtében meglévő szénanáthánk jelentősen felerősödhet.” A diétás ajánlás szerint “kerüljük a gyümölcskészítményeket is, valamint ne feledkezzünk meg a zöldségekből, gyümölcsökből készült kozmetikai készítményekről sem.”

A főbűnös

A hisztamin nevű vegyület akkor szabadul fel, amikor az immunrendszer allergénnel találkozik, azaz allergiásokban túlteng (ezért szednek a betegek úgynevezett antihisztamin gyógyszereket). Nem meglepő tehát, hogy a parlagfű-diétában kerülendők a tengeri halak, tenger gyümölcsei, konkrétan a hering, szardella, szardínia, tonhal, cápa, sprotni, makréla, csiga, kagyló, kaviár melyek magasabb koncentrációban tartalmaznak hisztamint.

Továbbá nem javasolt az alkoholos italok, érett sajtok, citrusfélék, ananász, banán, papaya, eper, mogyoró, mogyorókrém, olajos magvak, csokoládé, érlelt húskészítmények (kolbász, szalámi, füstölt hús, sonka), bab, borsó, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója fogyasztása, szintén a hisztamintartalom miatt. A Patika Magazin azt ajánlja, a diétát lehetőség szerint egész évben (!) tartsuk szem előtt, de parlagfű szezonban még fokozottabban figyeljünk pontos betartására.

Akkor mégis mit ehet, aki allergiás? (szerintük)

Szárnyas- (pulyka, baromfi, kacsa, liba), sertés-, marha-, és vadhúst, nem penészes, illetve nem füstölt sajtokat, (trappista, eidami, mozzarella, anikó, pannonia, juhsajt, kecskesajt) túrót, tejfölt. Zab, rozs, búza, kukorica, rizs, árpa s ebből készült édes és sós péksütemény, kenyér, zsemle nincs tiltólistán, de a magvas kenyerek, zsemlék napraforgót tartalmazhatnak, tehát kerülendők.

Gyümölcslevek közül nehéz olyat találni, amiben nincs a keresztallergiát okozó, illetve a magas hisztamin tartalmú gyümölcsök közül. A sárgabarack, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, szőlő, ribizli, áfonya, szeder, málna, alma, körte fogyasztható. A zöldségek közül burgonya, káposzta, vöröshagyma, fokhagyma, kelbimbó, karfiol, brokkoli, répa, retek, karalábé, kelkáposzta, saláta, cékla, gomba fogyasztását találja megengedhetőnek a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Felvetődik a kérdés, hogy a keresztallergiának és az ezt kivédő diétának mekkora a gyakorlati jelentősége.

Az orvosszakma egyik alapvető elve az úgynevezett költség-haszon elv, vagy cost-benefit arány. Azaz: a keletkező haszon (javulás) arányban áll-e az általam, a terápia (vagy megelőzés) érdekében okozott kárral. Példával szemléltetve: néhány tűszúrás az ára annak a haszonnak, hogy nem kapunk torokgyíkot. Vagy: a fogfájást el lehetne mulasztani főbelövéssel, csak nem éri meg.

dinnye

Arra a kérdésre tehát, hogy megéri-e a gyakorlatban a fent leírt diéta betartása, és azzal számos egyébként több szempontból egészséges és nem utolsósorban finom étel kerülése, az általam megkérdezett tüdőgyógyász-allergológus szakorvos elmondta:

A keresztallergia valóban létező jelenség, de Isten őrizz, hogy valakit csak azért diétáztassunk, mert parlagfűallergiás! A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy ha valaki keresztallergénre érzékeny, akkor nem a szénanáthája fog rosszabbodni, hanem csalánkiütés formájában jelentkezik a keresztallergia. Ha tehát valaki kiütéses lesz egy szelet görögdinnye után, az jó ha tud róla, hogy ez azért van, mert ő parlagfűallergiás, és a jövőben kerüli a görögdinnyét, de egyáltalán nem szükséges mindenkit diétára fogni.” A főorvosnő szerint rá szabad hagyni a betegre, hogy kitapasztalja, mely ételek okoznak panaszt, és szükségtelen a kategorikus tiltás.

A „diétával a parlagfű-allergia ellen” kifejezés önmagában is torzít, hiszen azt sugallja, mintha a diéta betartásával megszűnne a parlagfű allergia…

 

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

Szólj hozzá!

hozzászólás

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
Kasvirág, alias Echinacea

Itt van az ősz, itt van újra, s szép, csak kezd hűvösödni. A  gyerekek pedig (újra) közösségbe mennek, és szinte...

Close