«

»

Hőguta és hőkimerülés

Ahogyan a múltkor ígértem, írok a hőgutáról és a hőkimerülésről. Őszintén szólva ezt (a mi szintünkön) felesleges nyelvészkedésnek tartom, ugyanis régen rossz, ha ebben különbséget kell tennünk, mert ugyanazon dolog súlyossági fokozatairól van szó, és a lényeg a megelőzés lenne, vagyis hogy se hőgutát se hőkimerülést ne kapjunk.

Hőkimerülés

A maghőmérséklet, vagyis az (elvileg) végbélben mért hőmérséklet nem éri el a 39 Celsius fokot (ez hónaljban 38,5-öt jelent). Két formáját különítjük el, a sóhiányos és vízhiányos formát.

Sóhiányos: az erőteljes verejtékezéssel nemcsak vizet, hanem sót is veszítünk. Ha ezt tiszta vízzel pótoljuk, vagy nem eszünk mondjuk rágcsát a víz mellé, akkor úgymond “felhígulunk”, vagyis vízmérgezést kapunk. Kissé tudományosabban, a szervezet folyadéktereinek az ionegyensúlya felborul. Ennek következtében izomgörcsök, hasi görcsök, bágyadtság, súlyos esetben keringésösszeomlás léphet fel. Az orvos sótartalmú injekciót ad, ha erre nem rendeződik az állapot, akkor irány a kórház.

Vízhiányos hőkimerülés: még sima vízzel sem pótolt izzadás az oka (nem csak a meleg, a sportolás is kiválthatja). Láz, verejtékezés, szomjazás, látászavar, légzési nehézség, izomgörcsök, szapora pulzus, hányinger jellemzi. Ellátása intézeti, de addig is fektessük le,  hideg vízzel borogassuk a beteget.

hőguta megelőzése: megfelelő folyadékfogyasztás

Mind a hőkimerülést, mind a hőgutát a megfelelő folyadékfogyasztással előzhetjük meg.

Hőguta

Bár szokás mondani, ha valaki rosszul van a melegben, a szó szoros értelmében vett hőguta hazánkban alig fordul elő. Fejfájás, kábultság, tudatzavar jellemzi, eleinte a bőr kipirult, forró, száraz, később hűvös, sápadt. A kialakult hőguta eszméletvesztéssel, 39 fok feletti lázzal jár, és figyelemre méltó, hogy ekkor már nem izzad a beteg. Kezeletlenül halálos, a túlélők egy részénél maradványtünetekkel gyógyul.

Ugye meggyőztelek, hogy igyál eleget, vegyél kalapot és hőségriadóban ne menj ki a napra? (ha tudod, pacsálással is hűtsd magad!)

(Forrás: Gőbl Gábor: Oxiológia)

 

Ha értékesnek gondolod ezt a cikket, kérlek oszd meg! Köszönöm!

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
Hideget vagy forrót igyunk hőségben?

A kérdés a Facebook oldalon merült fel, és nem is hagyott nyugodni, úgyhogy utána néztem egy kicsit a témának. Szóval:...

Close