«

»

Hőguta és hőkimerülés

Ahogyan a múltkor ígértem, írok a hőgutáról és a hőkimerülésről. Őszintén szólva ezt (a mi szintünkön) felesleges nyelvészkedésnek tartom, ugyanis régen rossz, ha ebben különbséget kell tennünk, mert ugyanazon dolog súlyossági fokozatairól van szó, és a lényeg a megelőzés lenne, vagyis hogy se hőgutát se hőkimerülést ne kapjunk.

Hőkimerülés

A maghőmérséklet, vagyis az (elvileg) végbélben mért hőmérséklet nem éri el a 39 Celsius fokot (ez hónaljban 38,5-öt jelent). Két formáját különítjük el, a sóhiányos és vízhiányos formát.

Sóhiányos: az erőteljes verejtékezéssel nemcsak vizet, hanem sót is veszítünk. Ha ezt tiszta vízzel pótoljuk, vagy nem eszünk mondjuk rágcsát a víz mellé, akkor úgymond “felhígulunk”, vagyis vízmérgezést kapunk. Kissé tudományosabban, a szervezet folyadéktereinek az ionegyensúlya felborul. Ennek következtében izomgörcsök, hasi görcsök, bágyadtság, súlyos esetben keringésösszeomlás léphet fel. Az orvos sótartalmú injekciót ad, ha erre nem rendeződik az állapot, akkor irány a kórház.

Vízhiányos hőkimerülés: még sima vízzel sem pótolt izzadás az oka (nem csak a meleg, a sportolás is kiválthatja). Láz, verejtékezés, szomjazás, látászavar, légzési nehézség, izomgörcsök, szapora pulzus, hányinger jellemzi. Ellátása intézeti, de addig is fektessük le,  hideg vízzel borogassuk a beteget.

hőguta megelőzése: megfelelő folyadékfogyasztás

Mind a hőkimerülést, mind a hőgutát a megfelelő folyadékfogyasztással előzhetjük meg.

Hőguta

Bár szokás mondani, ha valaki rosszul van a melegben, a szó szoros értelmében vett hőguta hazánkban alig fordul elő. Fejfájás, kábultság, tudatzavar jellemzi, eleinte a bőr kipirult, forró, száraz, később hűvös, sápadt. A kialakult hőguta eszméletvesztéssel, 39 fok feletti lázzal jár, és figyelemre méltó, hogy ekkor már nem izzad a beteg. Kezeletlenül halálos, a túlélők egy részénél maradványtünetekkel gyógyul.

Ugye meggyőztelek, hogy igyál eleget, vegyél kalapot és hőségriadóban ne menj ki a napra? (ha tudod, pacsálással is hűtsd magad!)

(Forrás: Gőbl Gábor: Oxiológia)

 

Ha értékesnek gondolod ezt a cikket, kérlek oszd meg! Köszönöm!

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

Szólj hozzá!

hozzászólás

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
Hideget vagy forrót igyunk hőségben?

A kérdés a Facebook oldalon merült fel, és nem is hagyott nyugodni, úgyhogy utána néztem egy kicsit a témának. Szóval:...

Close