Tavasszal ugrásszerűen megnövekszik a gyomortáji panaszok száma, és legutóbbi bejegyzésben úgyis bedobtam már ezt a témát, úgyhogy gondoltam, ma ezzel foglalkozunk részletesebben.
Az általában gyomorfekélyként emlegetett elváltozásoknak csak egy része valóban gyomorfekély. Ötször gyakoribb a gyomrot követő bélszakasz, a patkóbél (más néven nyombél) fekélyes megbetegedése. Mindkét betegség lényege, hogy vagy a sav túl sok, vagy a nyálkahártya védelme gyenge, ezáltal az egyensúly felborul, és az előbbi kimarja az utóbbit.
A kiváltó tényezők ugyanazok
A gyomorsav túltermelődéséért elsősorban a stressz felelős. A hát, derék, és egyéb mozgásszervi fájdalmakra előszeretettel szedett gyógyszerek, az úgynevezett nemszteroid gyulladásgátlók legjelentősebb mellékhatása a gyomornyálkahártya károsítása. Szintén fekélyt okozhat a Helicobacter pylori nevű baktérium, bár a becslések szerint a világ népességének kétharmada fertőzött a kórokozóval. A többség azonban békésen éldegél vele, a fertőzöttek csupán 5-10 százaléka szenved fekélybetegségben. Ugyanakkor a fekélybetegek 90-95 százalékában fennáll a H. pylori fertőzöttség.
A Helicobacter kimutatásának lehetőségei:
- Kilélegzett levegőből: A páciens éhgyomorra egy kapszulát vesz be. Ha baktérium a gyomorban jelen van, akkor az a kapszula tartalmát lebontja. A bomlástermék felszívódik és már 10-15 perc múlva a tüdőben kiválasztódik. Ekkor egy kis tasakba fújjuk ki a levegőt, amíg a teszten látható színjelzés meg nem változik /1-4perc/. Ezt a teszt-tasakot helyezik be a mérőkészülékbe.
- Szövettani vizsgálat: A gyomorból endoszkópos vizsgálat során vett mintát speciális festéssel kezeljük, mely láthatóvá teszi a baktériumokat a mikroszkópos vizsgálat során. Bár a tükrözést szeretné megúszni az ember, és szívesebben választana szuszogós megoldást, a tükrözés azért előnyös, mert láthatóvá tesz elváltozásokat, illetve lehetőség van beavatkozások elvégzésére, és szövettani kiértékelésre.
- Szerológiai vizsgálatok: (a kezelés megindításához nem elég) Nyálból, vagy a vérből végzett teszt, mely könnyen és gyorsan kivitelezhető, de nem pontos, és nem specifikus. A nagy hátránya, hogy nem az aktuális bakteriális állapotot mutatja, hanem kb. az elmúlt fél-egy évre utal.
Panaszok és tünetek
A nyombélfekélyre jellemző az úgynevezett éhségfájdalom, azaz, hogy a beteg az éjszaka közepén vagy reggel fájdalomra ébred, ami akár egy kis nassolásra elmúlik. Míg a nyombélfekély elsősorban fiatalabbaknál lép fel, a gyomorfekély az ötödik ikszen túl gyakoribb, és az evés utáni fájdalom jellemzi. Gyomorfekélyes panaszok esetén addig nem szabad nyugodni, amíg a rákot megfelelő vizsgálatokkal ki nem zártuk (értsd: gyomortükrözés és szövettani mintavétel). Esetenként a fekélybetegség tünetmentesen alakul ki, és az első jel valamilyen súlyos szövődmény fellépése, úgy mint a gyomor kilyukadása vagy vérzés.
Fekélyek kezelése
A fekélyek kezelésében régebben elsősorban a diétát tartották fontosnak, mára azonban ezek a sémák eltűntek a gyakorlatból. A kávé, a dohányzás mindenesetre nem tesz jót, illetve a szénsavas üdítők is fokozhatják a panaszokat. Szintén elavultnak tekinthetők a savkötők, elterjedtek azonban a nyálkahártyán filmbevonatot képező szerek, melyek megvédik a savhatástól. A legkorszerűbbek az úgynevezett protonpumpagátlók, melyek – ahogyan a nevükben is szerepel – a savas vegyhatásért felelős H+ ionok gyomorba jutását akadályozzák meg. Szükség lehet ezen kívül a “helikopterbaktérium” antibiotikummal történő kiirtására is.
Ehhez a savas betegségcsoporthoz tartozik a nyelőcsőbe történő savvisszacsorgás, más néven reflux is. Ugyanúgy protonpumpagátlóval kell kezelni, de jövő héten megosztok még pár tippet reflux esetére is.
A HáziorvosBlog megfelel az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló