«

»

Törvényszerű az időskori elbutulás?

A demencia olyan tünetcsoport, mely a gondolkodási képesség hanyatlásával, személyiség és viselkedés megváltozásával jár. Lássunk hét közkeletű tévhitet a témában:

„Az elbutulás egyenlő az Alzheimer kórral”

Nem igaz. A demencia nem egy adott betegség, hanem egy tünetcsoport, melyet számos kiváltó tényező okozhat. Leggyakoribb az erek szűkülete („agyér-elmeszesedés”) miatti oxigénhiány, és az ebből következő agyállomány-pusztulás, illetve az Alzheimer kór, de mérgek, balesetek, daganatok és vírusok is vezethetnek a gondolkodási képesség hanyatlásához.

„Az időskori szenilitás természetes jelenség”

Nem igaz. Az időskorúak valóban nagyobb arányban érintettek, de ez nem jelenti azt, hogy törvényszerű az elbutulás. A demencia egy összetett folyamat eredménye. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas koleszterinszint mind elősegíti a demencia kialakulását, de helyes életmóddal kivédhetők.

„ Demenciában mindig romlik a memória”

Nem igaz. A vezető tünetek között valóban szerepel a memóriaromlás, de nem feltétlenül dominál. A figyelem, az érzékelés és a gondolkodás zavara is gyanút kell, hogy keltsen. Sokszor fáradékonyság, a beszéd logikájának hiánya hívja fel a figyelmet a demenciára.

„A betegnek fogalma sincs, mi történik vele, nincs betegségbelátása”

Nem igaz. A beteg megéli a tüneteit, különösen a koraibb stádiumban. Ez frusztráltságot, ingerlékenységet okozhat, sőt, akár depresszióhoz is vezethet. Később valóban korlátozott a betegségbelátás, nagy türelemmel és érthetően kell kommunikálni a pácienssel. Sokszor az érintettek természetes időskori folyamatnak gondolják a memóriaromlásukat, ezért tűnik úgy, hogy nincs betegségbelátásuk, nem számolnak be a nehézségeikről.

„Az ér eredetű demencia mindig stroke (agyi infarktus) eredménye”

Nem igaz. A stroke során az agyat ellátó nagy erek egyike záródik el, vagy reped meg, és ez által egy nagyobb terület oxigénellátása csökken. A sérülés helyétől függően különböző tünetek alakulhatnak ki: bénulás, beszédzavar, kettős látás, érzészavarok, stb. A beteg azonnali ellátást igényel, és az életveszély elhárítása után hosszas rehabilitációt.

Ezzel szemben az „agyér-elmeszesedés” által érintett apró erek észrevétlenül záródnak el, de az agyállomány pusztulása idővel így is jelentős lehet. A folyamat elején érdemes közbeavatkozni, amikor még enyhe kognitív károsodás van jelen.

„A demenciát nem lehet kezelni”

Nem igaz. Minden olyan kezelés hasznos, amely javítja a vérkeringést. Akár a vér „csúszósabbá” tételével, akár az érelmeszesedést okozó tényezők kiküszöbölésével, akár a vér oxigénszállító képességének növelésével. Fontos tehát, hogy ha memóriaromlást, a gondolkodás lassulását tapasztaljuk hozzátartozónknál, beszéljük rá, hogy számoljon be tüneteiről a háziorvosának.

Ráadásul a gondolkodási képességekre egyéb betegségek is kihatással vannak, például depresszió vagy akár halláscsökkenés is utánozhatja a demencia tüneteit. Nagyon fontos, hogy a demenciára hasonlító betegségeket a háziorvos kizárja, vagy ha szükséges, kezelje, illetve a beteget szakellátásba irányítsa.

„A szellemi leépülést nem lehet megelőzni”

Nem igaz. Számos tényezőről bizonyítást nyert, hogy segít a szellemi frissesség megőrzésében, vagy legalábbis késlelteti a hanyatlás fellépését.

  • A rendszeresen végzett agytorna olvasás, írás, kirakózás, keresztrejtvényfejtés, nyelvtanulás jelentősen csökkenti a szenilitás esélyét.
  • A zeneművelésnek egyedülálló hatása van az agyi teljesítmény megőrzésében, sőt fejlesztésében, hiszen több agyterületet aktivizál egyszerre.
  • Több kutatás bizonyította, hogy azoknál, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak tengeri halat, 60%-kal kisebb eséllyel alakul ki  Alzheimer-betegség, mint a halat ritkábban fogyasztóknál.
  • A heti 3 vagy több alkalommal legalább 30 percig végzett testmozgás felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát
  • A társas támogatás, megbízható emberi kapcsolatok hozzásegítik az egyént a testi-lelki jólléthez. A megfelelő társas kapcsolatok hiánya akár 60%-kal növelheti a demencia kialakulását.
  • A gingko biloba kivonata javítja a szellemi teljesítményt, de figyelem: véralvadást gátló hatással is rendelkezik, mindig konzultájunk kezelőorvosunkkal!
  • A bogyós gyümölcsök hatóanyagai fokozzák az idegrendszer alkalmazkodóképességét, segítik az ingerületátvitelt. Egy vizsgálat szerint a kognitív hanyatlás 2,5 évvel kitolódik azoknál, akik több bogyós gyümölcsöt fogyasztanak.
  • A fekete csokoládé és a kakaó jó hatással van a szív-érrendszerre, a kakaóbab főbb flavonoidjai védenek az idegi károsodásoktól is.

Összefoglalva tehát

fontos, hogy gyanú esetén időseinket beszéljük rá egy orvosi konzultációra, hogy a tünetegyüttes pontos okait feltárják és kezeljék. Mi magunk pedig addig tegyünk a szellemi frissességünk megőrzéséért, ameddig lehet!

 

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

3 comments

  1. Éva

    Kedves Doktornő ! A megelőzéssel kapcsolatban kérdezném, illetve úgy hiszem, hogy a dohányzás, az alkohol elkerülése, és az egészséges életmódhoz kapcsolódó lehetőleg alacsonyan tartandó vérzsírszint értékek mennyiben hasznosak ? Gondolom nagyon……….

    1. Tyrker

      Apósomnál a fő rizikófaktorok a dohányzás és a kezeletlen magas vérnyomás voltak.
      Továbbá egyáltalán nem fogyasztott halat. Sajnos, nem szereti.

  2. Tyrker

    Sajnos, apósom is érintett, pedig még nincs 67 éves. Nála multi-infarktusos vaszkuláris demenciát állapítottak meg, tehát több agyi mikroinfarktus (mini-stroke, “csendes” stroke) következményeképpen alakult ki a betegség. A leginkább érintett területek a járásért és vizelettartásért felelősek, ezért a CT-vizsgálat előtt még abban lehetett reménykedni, hogy normál nyomású vízfejűsége van. Ez egy műtéttel visszafordítható formája lett volna a demenciának, de sajnos, esetében nem erről van szó. A járásnehezítettség és az inkontinencia mellett azért bőven bejátszik a kognitív és verbális képességek romlása is, bár ez nem mindenkinek nyilvánvaló első látásra, nekünk azonban feltűnö.

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
10 dolog, ami rombolja a koncentrálóképességet

Tudjátok, a múltkor felfedeztem magamon a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás néhány jelét. A rá következő napokban a korai fellépésű demencia is...

Close