Törvényszerű az időskori elbutulás?

A demencia olyan tünetcsoport, mely a gondolkodási képesség hanyatlásával, személyiség és viselkedés megváltozásával jár. Lássunk hét közkeletű tévhitet a témában:

„Az elbutulás egyenlő az Alzheimer kórral”

Nem igaz. A demencia nem egy adott betegség, hanem egy tünetcsoport, melyet számos kiváltó tényező okozhat. Leggyakoribb az erek szűkülete („agyér-elmeszesedés”) miatti oxigénhiány, és az ebből következő agyállomány-pusztulás, illetve az Alzheimer kór, de mérgek, balesetek, daganatok és vírusok is vezethetnek a gondolkodási képesség hanyatlásához.

„Az időskori szenilitás természetes jelenség”

Nem igaz. Az időskorúak valóban nagyobb arányban érintettek, de ez nem jelenti azt, hogy törvényszerű az elbutulás. A demencia egy összetett folyamat eredménye. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas koleszterinszint mind elősegíti a demencia kialakulását, de helyes életmóddal kivédhetők.

„ Demenciában mindig romlik a memória”

Nem igaz. A vezető tünetek között valóban szerepel a memóriaromlás, de nem feltétlenül dominál. A figyelem, az érzékelés és a gondolkodás zavara is gyanút kell, hogy keltsen. Sokszor fáradékonyság, a beszéd logikájának hiánya hívja fel a figyelmet a demenciára.

„A betegnek fogalma sincs, mi történik vele, nincs betegségbelátása”

Nem igaz. A beteg megéli a tüneteit, különösen a koraibb stádiumban. Ez frusztráltságot, ingerlékenységet okozhat, sőt, akár depresszióhoz is vezethet. Később valóban korlátozott a betegségbelátás, nagy türelemmel és érthetően kell kommunikálni a pácienssel. Sokszor az érintettek természetes időskori folyamatnak gondolják a memóriaromlásukat, ezért tűnik úgy, hogy nincs betegségbelátásuk, nem számolnak be a nehézségeikről.

Fotó: Karsten Bitter, Flickr.com (CCL)

„Az ér eredetű demencia mindig stroke (agyi infarktus) eredménye”

Nem igaz. A stroke során az agyat ellátó nagy erek egyike záródik el, vagy reped meg, és ez által egy nagyobb terület oxigénellátása csökken. A sérülés helyétől függően különböző tünetek alakulhatnak ki: bénulás, beszédzavar, kettős látás, érzészavarok, stb. A beteg azonnali ellátást igényel, és az életveszély elhárítása után hosszas rehabilitációt.

Ezzel szemben az „agyér-elmeszesedés” által érintett apró erek észrevétlenül záródnak el, de az agyállomány pusztulása idővel így is jelentős lehet. A folyamat elején érdemes közbeavatkozni, amikor még enyhe kognitív károsodás van jelen.

„A demenciát nem lehet kezelni”

Nem igaz. Minden olyan kezelés hasznos, amely javítja a vérkeringést. Akár a vér „csúszósabbá” tételével, akár az érelmeszesedést okozó tényezők kiküszöbölésével, akár a vér oxigénszállító képességének növelésével. Fontos tehát, hogy ha memóriaromlást, a gondolkodás lassulását tapasztaljuk hozzátartozónknál, beszéljük rá, hogy számoljon be tüneteiről a háziorvosának.

Ráadásul a gondolkodási képességekre egyéb betegségek is kihatással vannak, például depresszió vagy akár halláscsökkenés is utánozhatja a demencia tüneteit. Nagyon fontos, hogy a demenciára hasonlító betegségeket a háziorvos kizárja, vagy ha szükséges, kezelje, illetve a beteget szakellátásba irányítsa.

„A szellemi leépülést nem lehet megelőzni”

Nem igaz. Számos tényezőről bizonyítást nyert, hogy segít a szellemi frissesség megőrzésében, vagy legalábbis késlelteti a hanyatlás fellépését.

• A rendszeresen végzett agytorna olvasás, írás, kirakózás, keresztrejtvényfejtés, nyelvtanulás jelentősen csökkenti a szenilitás esélyét.
• A zeneművelésnek egyedülálló hatása van az agyi teljesítmény megőrzésében, sőt fejlesztésében, hiszen több agyterületet aktivizál egyszerre.
• Több kutatás bizonyította, hogy azoknál, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak tengeri halat, 60%-kal kisebb eséllyel alakul ki  Alzheimer-betegség, mint a halat ritkábban fogyasztóknál.
• A heti 3 vagy több alkalommal legalább 30 percig végzett testmozgás felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát
• A társas támogatás, megbízható emberi kapcsolatok hozzásegítik az egyént a testi-lelki jólléthez. A megfelelő társas kapcsolatok hiánya akár 60%-kal növelheti a demencia kialakulását.
• A gingko biloba kivonata javítja a szellemi teljesítményt, de figyelem: véralvadást gátló hatással is rendelkezik, mindig konzultájunk kezelőorvosunkkal!
• A bogyós gyümölcsök hatóanyagai fokozzák az idegrendszer alkalmazkodóképességét, segítik az ingerületátvitelt. Egy vizsgálat szerint a kognitív hanyatlás 2,5 évvel kitolódik azoknál, akik több bogyós gyümölcsöt fogyasztanak.
• A fekete csokoládé és a kakaó jó hatással van a szív-érrendszerre, a kakaóbab főbb flavonoidjai védenek az idegi károsodásoktól is.

Összefoglalva tehát

fontos, hogy gyanú esetén időseinket beszéljük rá egy orvosi konzultációra, hogy a tünetegyüttes pontos okait feltárják és kezeljék. Mi magunk pedig addig tegyünk a szellemi frissességünk megőrzéséért, ameddig lehet!

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!