A demencia olyan tünetcsoport, mely a gondolkodási képesség hanyatlásával, személyiség és viselkedés megváltozásával jár. Lássunk hét közkeletű tévhitet a témában:
„Az elbutulás egyenlő az Alzheimer kórral”
Nem igaz. A demencia nem egy adott betegség, hanem egy tünetcsoport, melyet számos kiváltó tényező okozhat. Leggyakoribb az erek szűkülete („agyér-elmeszesedés”) miatti oxigénhiány, és az ebből következő agyállomány-pusztulás, illetve az Alzheimer kór, de mérgek, balesetek, daganatok és vírusok is vezethetnek a gondolkodási képesség hanyatlásához.
„Az időskori szenilitás természetes jelenség”
Nem igaz. Az időskorúak valóban nagyobb arányban érintettek, de ez nem jelenti azt, hogy törvényszerű az elbutulás. A demencia egy összetett folyamat eredménye. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, magas koleszterinszint mind elősegíti a demencia kialakulását, de helyes életmóddal kivédhetők.
„ Demenciában mindig romlik a memória”
Nem igaz. A vezető tünetek között valóban szerepel a memóriaromlás, de nem feltétlenül dominál. A figyelem, az érzékelés és a gondolkodás zavara is gyanút kell, hogy keltsen. Sokszor fáradékonyság, a beszéd logikájának hiánya hívja fel a figyelmet a demenciára.
„A betegnek fogalma sincs, mi történik vele, nincs betegségbelátása”
Nem igaz. A beteg megéli a tüneteit, különösen a koraibb stádiumban. Ez frusztráltságot, ingerlékenységet okozhat, sőt, akár depresszióhoz is vezethet. Később valóban korlátozott a betegségbelátás, nagy türelemmel és érthetően kell kommunikálni a pácienssel. Sokszor az érintettek természetes időskori folyamatnak gondolják a memóriaromlásukat, ezért tűnik úgy, hogy nincs betegségbelátásuk, nem számolnak be a nehézségeikről.

Fotó: Karsten Bitter, Flickr.com (CCL)
„Az ér eredetű demencia mindig stroke (agyi infarktus) eredménye”
Nem igaz. A stroke során az agyat ellátó nagy erek egyike záródik el, vagy reped meg, és ez által egy nagyobb terület oxigénellátása csökken. A sérülés helyétől függően különböző tünetek alakulhatnak ki: bénulás, beszédzavar, kettős látás, érzészavarok, stb. A beteg azonnali ellátást igényel, és az életveszély elhárítása után hosszas rehabilitációt.
Ezzel szemben az „agyér-elmeszesedés” által érintett apró erek észrevétlenül záródnak el, de az agyállomány pusztulása idővel így is jelentős lehet. A folyamat elején érdemes közbeavatkozni, amikor még enyhe kognitív károsodás van jelen.
„A demenciát nem lehet kezelni”
Nem igaz. Minden olyan kezelés hasznos, amely javítja a vérkeringést. Akár a vér „csúszósabbá” tételével, akár az érelmeszesedést okozó tényezők kiküszöbölésével, akár a vér oxigénszállító képességének növelésével. Fontos tehát, hogy ha memóriaromlást, a gondolkodás lassulását tapasztaljuk hozzátartozónknál, beszéljük rá, hogy számoljon be tüneteiről a háziorvosának.
Ráadásul a gondolkodási képességekre egyéb betegségek is kihatással vannak, például depresszió vagy akár halláscsökkenés is utánozhatja a demencia tüneteit. Nagyon fontos, hogy a demenciára hasonlító betegségeket a háziorvos kizárja, vagy ha szükséges, kezelje, illetve a beteget szakellátásba irányítsa.
„A szellemi leépülést nem lehet megelőzni”
Nem igaz. Számos tényezőről bizonyítást nyert, hogy segít a szellemi frissesség megőrzésében, vagy legalábbis késlelteti a hanyatlás fellépését.
- A rendszeresen végzett agytorna olvasás, írás, kirakózás, keresztrejtvényfejtés, nyelvtanulás jelentősen csökkenti a szenilitás esélyét.
- A zeneművelésnek egyedülálló hatása van az agyi teljesítmény megőrzésében, sőt fejlesztésében, hiszen több agyterületet aktivizál egyszerre.
- Több kutatás bizonyította, hogy azoknál, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak tengeri halat, 60%-kal kisebb eséllyel alakul ki Alzheimer-betegség, mint a halat ritkábban fogyasztóknál.
- A heti 3 vagy több alkalommal legalább 30 percig végzett testmozgás felére csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát
- A társas támogatás, megbízható emberi kapcsolatok hozzásegítik az egyént a testi-lelki jólléthez. A megfelelő társas kapcsolatok hiánya akár 60%-kal növelheti a demencia kialakulását.
- A gingko biloba kivonata javítja a szellemi teljesítményt, de figyelem: véralvadást gátló hatással is rendelkezik, mindig konzultájunk kezelőorvosunkkal!
- A bogyós gyümölcsök hatóanyagai fokozzák az idegrendszer alkalmazkodóképességét, segítik az ingerületátvitelt. Egy vizsgálat szerint a kognitív hanyatlás 2,5 évvel kitolódik azoknál, akik több bogyós gyümölcsöt fogyasztanak.
- A fekete csokoládé és a kakaó jó hatással van a szív-érrendszerre, a kakaóbab főbb flavonoidjai védenek az idegi károsodásoktól is.
Összefoglalva tehát
fontos, hogy gyanú esetén időseinket beszéljük rá egy orvosi konzultációra, hogy a tünetegyüttes pontos okait feltárják és kezeljék. Mi magunk pedig addig tegyünk a szellemi frissességünk megőrzéséért, ameddig lehet!
3 comments
Éva
2014. december 4. csütörtök , 12:32 (UTC 0) Link a hozzászóláshoz
Kedves Doktornő ! A megelőzéssel kapcsolatban kérdezném, illetve úgy hiszem, hogy a dohányzás, az alkohol elkerülése, és az egészséges életmódhoz kapcsolódó lehetőleg alacsonyan tartandó vérzsírszint értékek mennyiben hasznosak ? Gondolom nagyon……….
Tyrker
2016. január 8. péntek , 15:50 (UTC 0) Link a hozzászóláshoz
Apósomnál a fő rizikófaktorok a dohányzás és a kezeletlen magas vérnyomás voltak.
Továbbá egyáltalán nem fogyasztott halat. Sajnos, nem szereti.
Tyrker
2016. január 8. péntek , 15:41 (UTC 0) Link a hozzászóláshoz
Sajnos, apósom is érintett, pedig még nincs 67 éves. Nála multi-infarktusos vaszkuláris demenciát állapítottak meg, tehát több agyi mikroinfarktus (mini-stroke, “csendes” stroke) következményeképpen alakult ki a betegség. A leginkább érintett területek a járásért és vizelettartásért felelősek, ezért a CT-vizsgálat előtt még abban lehetett reménykedni, hogy normál nyomású vízfejűsége van. Ez egy műtéttel visszafordítható formája lett volna a demenciának, de sajnos, esetében nem erről van szó. A járásnehezítettség és az inkontinencia mellett azért bőven bejátszik a kognitív és verbális képességek romlása is, bár ez nem mindenkinek nyilvánvaló első látásra, nekünk azonban feltűnö.