«

»

Üdvözöllek a gyermeked agyában – recenzió

udvozollekNa, beígértem, hogy írok erről a könyvről.

A Szerzők:

Sandra Aamodt és Sam Wang nagyon nagynevű idegkutatók: Aamodt a Nature Neuroscience szerkesztője, Wang a Princeton Egyetem professzora. Több száz kutatást olvastak át életükben, így azzal is tisztában vannak, mi a különbség a valamit is jelentő kutatások és a „gyűjtsünk pontot, hogy előléptessenek/terjedjen a nevünk/további vizsgálatokat igényel” típusú kutatások között.

Kiknek íródott a könyv?

Itt vagyok nagyon nagy bajban. Saját állításuk és a szóhasználat szerint szülőknek. De tudatos szülő legyen a talpán, aki egy fejezetet is végig bír olvasni. Oké, hogy minden idegen szót megmagyaráznak a függelékben, de azért így olvasni nem túl szórakoztató. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy egy másodéves, épp neuroanatómiát tanuló medikus azt játssza, hogy olvassa a szöveget és minden anatómiai képletet be kell rajzolnia egy ábrába. Ez kreatív lenne.
Szerintem végigolvasni csak pedagógusok, fejlődéselmélettel, pszichológiával foglalkozók és egészségügyiek tudják, pedig amúgy sok érdekesség van benne, de egy kívülálló megunhatja a hámozást.

A szöveg

Én azt szeretem, amikor egy laikusoknak írt szöveg közel áll az élethez. Amikor pl. a blogot írom, a fejemben még ott van egy csomó tudományos cucc, de tudom, hogy titeket ez nem érdekel, mert az a fontos, hogy mi az, amit VALÓJÁBAN tudtok hasznosítani (és persze mindig van pár szakmabeli, aki kiegészít…).
A másik, amit szeretek, ha könyvet olvasok, ha sztorik és emberek vannak benne (mint itt),  vagy legalább számok (kétszáz gyerekből száznyolcvan ezt és ezt csinálta) nem pedig általánosságok: anyák, kisbabák gyerekek. Ebben a könyvben egy kanyi sztori nincsen.

Azért kihámoztam nektek pár érdekességet, amit szülőként alapvetően eddig is sejtettünk vagy tudtunk, de most kutatási eredmények is alátámasztják.

Kevesebb stressz, kevesebb probléma:

Több olyan kutatás is született, ahol azt vizsgálták, hogy ha az anyát a várandósság alatt stressz érte, például hurrikánt élt át, vagy közeli hozzátartozója megbetegedett vagy meghalt, a gyermekeik között alacsonyabb IQ, gyengébb nyelvi készségek voltak mérhetőek, és nagyobb arányban fordult elő skizofrénia, depresszió, egyes vizsgálatok szerint autizmus is.
Arról nincsenek eredmények, hogy a kisebb, napi jellegű idegesítő dolgok, munkahelyi stressz stb. milyen hatással vannak, de abból bajod nem lehet, ha nem kombinálod túl az életedet. Hagyd a túróba női fórumok para-rovatait, ne engedd, hogy befosassanak az (egyébként megbízhatatlan és több országban le sem vett) AFP értékeddel, és vedd körül magad pozitív, bizakodó emberekkel.

Tűnés a szabadba!

Egy vizsgálatban 6-7 éves, Sydneyben élő kínai gyerekeket hasonlítottak össze szingapúri kortársaikkal. A rövidlátás aránya nyolcszor kisebb volt a Sydney-i gyerekeknél, akik heti 14 órát töltöttek a szabadban, mint a szingapúriaknál, akik heti három órát voltak csak kint. Szinte mindegy mivel töltik az időt a gyerekek az udvaron. Egy másik vizsgálat egyértelművé tette azt is, hogy nem a testmozgás volt a lényeg: a zárt térben végzett testmozgás ugyanis nem védett a rövidlátás kialakulásától.

Könyvek, zene, média

Hasonló anyagi helyzetű és műveltségű szülők gyerekeit összehasonlítva az otthon található könyvek száma megbízhatóan előrevetítette a gyermekek olvasási készségeit. A nagyobb könyvtárral rendelkező szülők gyerekei átlagosan három évvel tovább tanulnak.

Nem igaz az, hogy a klasszikus zene hallgatása okosít, ezt számos tanulmány megcáfolta, Ugyanakkor a hangszeren játszó gyerekek magasabb IQ pontszámokat értek el egy kísérletben, mint a kontrollcsoport. A hangszeren játszás számos agyterületet hoz egyszerre működésbe, így lehet hatással az összpontosító képességre, számolási képességre, verbális megértési képességre egyaránt.

A szerzőknek elég kendőzetlen véleménye van a Baby Einstein és Brainy Baby típusú babaműsorokról. A kisbabák agya a társas interakciók során fejlődik leginkább. A tévénéző csecsemők később gyengébb nyelvi készségekkel rendelkeznek, és a bébivideók a kognitív fejődést is hátráltatják. Franciaországban nemrégiben betiltották a csecsemőknek szóló programokat.

Önfegyelem = siker

Ha egy óvodáskorú gyerek ellen tud állni egy késztetésének, az jobban előrevetíti a sikerességét, mint az IQ értéke. Úgy vizsgálták, hogy a gyerekek elé letettek egy cukorkát, és azt mondták nekik, hogy ha tudnak várni, és nem eszik meg, akkor kapnak még egyet (nagyobbaknál ugyanezt egy dollárnyi zsebpénz adásával vizsgálták). A nagyobb önfegyelemmel rendelkező gyerekek jobb stressz- és kudarctűrő képességekkel rendelkeznek, jobb matematikai és olvasási készségeik vannak, kevesebb haragot és szorongást nyilvánítanak ki, és nagyobb empátiával fordulnak a társaik felé. Egyúttal népszerűbbek is  társaik körében.

IQ vagy küzdés

Ha valaki abban a hitben él, hogy az intelligencia egy állandó dolog, és egy tesztből kiderül, onnantól kevésbé okosan gondolkodik, nem erőlteti meg magát, és nem is olyan eredményes, mint azok, akik szerint az ERŐFESZÍTÉS a siker vagy kudarc kulcsa. Ha sokat hangoztatod a gyerekednek az intelligencia fontosságát, hátraveted a jövőbeni sikereit. Ha viszont arra biztatod, hogy a kudarcokból vonja le a következtetéseket, és vegye úgy, hogy nyert vele, egy győztes élet felé egyengeted.

 

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
ikon
Best of Google 2013

Szokásunkhoz híven következzenek az év legmókásabb keresőkifejezései: báli történetek – hát, te meg honnan keveredtél ide? hasnyálmirigy fájogat?  – kérdezgetünk, kérdezgetünk?...

Close