«

»

Besurranó

Tegnap besurranó járt nálunk nem kis bosszúságomra. Egy (remélem nem túl erőltetett) példa jutott róla eszembe.  Számtalanszor halljuk, hogy ha jön valaki valamelyik közmű nevében, akkor kérjünk igazolványt, meg ne nyissunk ajtót idegennek, satöbbi, satöbbi. Mégis azért az ember arra van berendezkedve, hogy a világ alapvetően biztonságos, és hogy velem úgyse történik meg ilyesmi. De igen. Óraállást kért tőlem egy nő. Én elfordultam az ajtóhoz képest oldalra, hogy arrébb nyomjam kicsit az előszobaszekrényt, mert belóg a villanyóra elé. Erre ő belibbent mögém az előszobába: -Segíthetek? – kérdezte. Nem köszönöm, már mondom is. 102408. – Erre ő gyorsan megköszöni és villámgyorsan elszelel. Abban a pillanatban ahogy láttam elvonulni, belém hasított, hogy ez nem leolvasó volt. Az előszobát és a konyhát elválasztó pultra néztem, és láttam, hogy eltűnt egy pénztárca. Szerencsére csak a lányomé volt, benne néhány aprópénzzel. Örültem ennek a szerencsének, amíg rá nem jöttem, hogy a férjemtől születésnapomra kapott óra is eltűnt.

Felhívtam az ELMŰ-t hogy esedékes volt-e ma nálunk a leolvasás, mondták, hogy nem. Igazából nem léptem tovább, mert a rendőrség mai teljesítőképességét tekintve nem hiszem, hogy a papírkitöltögetésen kívül bármi történt volna. A szüleim kocsijának a feltörésekor is csak annyit mondtak, hogy minek hagytak táskát az ülésen… Igazán nem volt szükségem arra, hogy fejemhez vágják, hogy nekem kellett volna kérnem, hogy igazolja magát, meg hogy minek engedtem be az illetőt.

De hogy jön ide a hasonlat?

Kikérhetjük magunknak, hogy nem biztonságos a világ, és hogy igazságtalan, hogy a magas vérzsírszint gutaütéshez vagy szívinfarktushoz vezet, vagy a kezeletlen cukorbetegségtől lerohadhat a lábunk, és hogy besurranó jöhet a lakásunkba, és mocsokság, hogy feltörik a kocsinkat. Háboroghatunk azon, hogy nem ezt érdemeltük, de a világ ettől még olyan marad, amilyen. A pohár továbbra is lefelé fog esni.

Nekem kellett volna valóban igazolványt kérni, az értékeimet nem a pulton hagyni, és nem engedni, hogy a nő egy pillanatra is a hátam mögé kerüljön. Igen, igazságtalan, hogy nekem okoz kényelmetlenséget, hogy figyelnem kell erre, de még mindig olcsóbb és egyszerűbb, minthogy most sirathatom az órámat és megvehetem újra. Igazságtalan lehet, hogy figyelni kell a vérnyomásra, meg a testsúlyra, meg bizonyos rizikók esetén az étkezésre, vagy lehet abban bízni, hogy csak a szomszédot ütheti meg a guta. De “olcsóbb” ha odafigyelünk már előre.

Hála Istennek az orvostudomány mai állása pindurit előrébb tart mint a magyar igazságszolgáltatás, és van a kezünkben néhány kezelési lehetőség, amivel bizonyos funkciókat helyre tudunk állítani, azaz vissza tudjuk adni a tulajdonosnak (ehhez persze az a szerencse kell, hogy az illető egyáltalán túlélje az incidenst),  de nem lehet elcsépelni azt a közhelyet, hogy a legjobb kezelés a megelőzés.

Akármilyen idegesítő és kényelmetlen, az óvintézkedéseket nekünk magunknak kell megtennünk. Persze arányosan. Például nem lakom földalatti betonbunkerben az ál-elműs besurranóktól való rettegés miatt. De az biztos, hogy az életben többet idegen be nem teszi a lábát az előszobába.

Ezt nevezzük prevenciónak.

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
A lehangoltságról másképp

Belelapoztam a gyerekek polcán talált Lázár Ervin mesébe, és hirtelen ingerem lett, hogy ezt szakaszt megosszam :) "Berzsián költő utálta...

Close