«

»

Omega-3-zsírsavak – marketing nélkül

Az 1970-es években grönlandi eszkimók 20 éves követéses vizsgálatakor merült fel, hogy az omega-3 zsírsav fogyasztása csökkenti a szív-érrendszeri halálozást. Azóta számos kutatási eredmény született, és persze nem kevés azoknak a száma sem, akik az omega-3 zsírsav állítólagos mindenhatóságából akarnak meggazdagodni. Mik tehát a tények ezekkel a nélkülözhetetlen zsírsavakkal kapcsolatban?

A zsírsavakról általában

A zsírsavak hallatán egy olyasféle rajz kell hogy eszünkbe jusson kémia óráról, amely egy különböző hosszúságú cikk-cakkot ábrázol. Ha a cikkcakk végig egy vonallal van rajzolva, telítettnek mondjuk, azaz nincs benne kettős kötés. Ha viszont némelyik cikket vagy cakkot két vonallal húztunk, ezek a szénatomok közötti kettős kötést jelölték, és ez esetben a zsírsavunk telítetlen.

zss

A legtöbb telítetlen zsírsavat olajok tartalmazzák. Az orvostudomány szerint a telítetlen zsírsavak egészségesebbek, nem károsítják úgy az érrendszert, mint a telítettek, ezért is halljuk sokszor, hogy olajjal főzzünk, sőt, használjuk olíva olajat, stb.

Omega-3- zsírsavak

A telítetlen zsírsavakon belül az omega-3-zsírsavak csoportjára az jellemző, hogy a lánc végétől számolva a harmadik helyen van az első kettős kötés . Ebből következik, hogy vegyületcsoportról beszélünk, hiszen e kikötés mellett a lánc hossza és további szerkezete más és más lehet. Így tehát beszélhetünk alfa-linolénsavról (ALA), eikozapentaénsavról (EPA), és dokozahexaénsavról (DHA). Az omega 3 zsírsavakat a szervezet nem tudja előállítani, azokat mindenképpen a táplálékkal kell bevinni.

Az eszkimók nagyon sok, tengeri állatokból származó zsiradékot fogyasztanak, de ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen körükben a szív-érrendszeri megbetegedés. Vagy egy másik adat szerint: ötven százalékkal kisebb a halálozás a naponta 30 g halat fogyasztók között, a halat nem fogyasztó eszkimókéhoz képest.

fish

 Ma már tudjuk, hogy mindezért a halak zsírszövetében lévő többszörösen telitetlen zsírsavak, elsősorban az omega-3-zsírsavak felelősek. Csökkentik a vér triglicerid szintjét, gátolják a vérrögképződésre való hajlamot, javítják az érbelhártya működését és akadályozzák a ritmuszavarok kialakulását.

Tizenegy nagy klinikai vizsgálat összefoglaló értékelése utal arra, hogy 40-60 g napi halfogyasztás 40-60%-kal csökkenti a nagy kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) rizikójú egyének halálozását. Egy további vizsgálat pedig a hirtelen halál 44%-os csökkenését mutatta ki több mint tizenegyezer  infarktust szenvedett betegben, ha táplálék kiegészítőként omega-3 zsírsavat is kaptak.

Nagy jelentősége van tehát a prevencióban, ugyanakkor ki kell emelni, hogy ezeket a vizsgálati eredményeket nem egészséges és minden tekintetben helyes életmódot folytató személyeken kapták. A nagy szív és érrendszeri rizikó annyit jelent, hogy fennáll magasvérnyomás-betegség és/vagy cukorbetegség, esetleg magas vérzsírszintek, és már nyilvánvaló érrendszeri szövődmények alakultak ki. Az elszenvedett szívinfarktus sem egészséges vizsgálati személyeket feltételez.

Alfa és omega?

Így nem teljesen korrekt az omega 3 -termékeket úgy beállítani az egészséges populációnak, mintha az egészség alfája és omegája lenne. Csak az omegája. Az alfa ugyanis az lenne, hogy életmódi tényezőinket úgy alakítjuk, hogy ne tegyük ki magunkat fokozott rizikónak: rendszeres testmozgás, normál testsúly megtartása, a dohányzás mellőzése, és amennyire lehet a stressz kipihenése. Manapság az emberek gyakran arra számítanak, hogy élhetnek ahogy akarnak, majd jön egy orvos aki „megszereli” őket, vagy jön egy kapszula, ami mindenre jó.

Ráadásul a 18 szénatomos alfa-linolénsav esetén nem mutatták ki a DHA-t és EPA-t jellemző szív- és érrendszeri pozitív hatásokat, mégis számos olyan termék van a piacon, amelyet omega-3 tartalmára hivatkozva, egészségre jótékony hatásúként reklámoznak, de csak alfa-linolénsavat tartalmaznak, DHA-t vagy EPA-t nem. Igaz ugyan, hogy a szervezet az ALA-t át tudja alakítani a másik két zsírsavvá, de csak 5-10, illetve 2-5 százalékos hatékonysággal.

Az arany középút elve

meg a józan ész tehát itt éppen ugyanúgy alkalmazandó, mint az élet sok más területén. Több szakértő szerint elég ha heti egyszer-kétszer zsíros halat eszünk, és használjunk omega-3 tartalmú olajakat a konyhai tevékenységekhez, a kapszulás bevitelt pedig felejtsük el. Lazac, hering, szardella, szardínia, makréla tartalmazzák nagy mennyiségben, de előfordul más halakban, például tonhalban is. Omega-3 zsírsavak a növényi olajokban, a magvakban és a szójababban is megtalálhatók. Kivi, porcsin, vörösáfonya, fekete málna, dió mind omega-3-zsírsav-forrás, továbbá a len hatszor annyi omega 3-at tartalmaz, mint a legtöbb halolaj!

Ez azonban nem minden gasztronómiai kultúrkörben kivitelezhető, így kontinentális hazánkban sem nagyon. Azok a személyek akik arra a kérdésre, hogy hetente fogyaszt-e legalább egyszer tengeri halat, nemmel válaszolnak, javasolt a Omega 3 valamilyen formájának bevitele,  amennyiben fennáll szív-érrendszeri rizikó vagy magas a koleszterin illetve triglicerid szint.

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

1 comment

  1. Kata

    A takarmányozástan tanárom mindig mondogatta, hogy együnk sok fókazsírt és tuti egészségesek leszünk! :)

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
Anyák napi ügyelet

Éppen 24 órás szolgálatban vagyok, most jött egy anyuka felrepedt felső ajakkal, hogy írjunk róla látleletet, mert behúzott neki egy...

Close