«

»

Egy ügyeleti hívás margójára

Éppen ügyelek, és az imént értünk vissza egy hívásról, aminek a tanulságait szeretném most megosztani.

Indulás

A nővér vette fel a hívást, rendszerint ők adják át az alapvető információkat az orvosnak. Ez esetben annyit tudtam meg, hogy magas a beteg vérnyomása. Elindultunk, szokásos tempóban az ügyeletes kocsival.

Érkezés – az első blikk

Kiérkezve láttuk, hogy a beteg félig-meddig fekszik az ágyon. Ránézésre látszott, hogy az egyik szájszéle nem úgy áll, mint a másik, aztán megszólítva az is kiderült, hogy nem is úgy működik. Azaz, amikor a beteg beszél, az egyik szájzug “elmarad”, nem mozog rendesen.

Emellett  a beszéd – úgy mondjuk-  “elkent”, azaz nehezen érthető, furcsa, nem szokásos. (Sokszor ezt csak a hozzátartozó tudja megítélni, hiszen vannak emberek, akiknek alapjáraton is lassabb és furább a beszéde mint másoknak.) Szóval ennyit láttunk első blikkre.

Előzmények

A beteg fiától megtudtuk, hogy az édesanyja még normálisan beszélt néhány perce, aztán ő kiment a szobából valamiért, és mire visszajött, az anya a földön feküdt, összefüggéstelenül beszélt és alig bírt felállni. A szája sem volt eddig ilyen.

Eddig csak magas vérnyomásra szedett gyógyszereket, mással nem kezelték. De -miután rákérdeztem- bevallotta, hogy ivott is, a külső megjelenésén láthatóan nem először. Emellett jelentős túlsúlya is volt.

Vizsgálat

Nekiállva a beteg vizsgálatának kiderült, hogy a bal karját nem tudta felemelni, szorítani sem tudott vele úgy, mint a másikkal.  Járása tántorgó volt, nyakát ferdén, egyik szemét becsukva tartotta.  Reflexei sem voltak egyformák, sem a reflexkalapáccsal kiválthatók, sem azok, amelyeket a szembe világítva nézünk (pupillareflexek).

Diagnózis

Ezekből a tünetekből hamar megállapítható, hogy feltehetőleg agyi érkatasztrófáról van szó, azaz stroke-ról. Ez lehet vérzéses stroke, amit köznyelven agyvérzésnek hívunk. Egyébként ez a ritkább eset, mindössze 15 százalékot tesz ki. Ilyenkor elpattan egy ér, és az agy körül vérzés keletkezik, miközben az agy szövete nem kap elég oxigént és elhal.

Az esetek 85 százalékában viszont nincs vérzés, csupán elzáródik egy ér, és amiatt esik ki egy agyterület vérellátása. (Élettanilag pontosan olyan, mint egy szívinfarktus, a stroke-ot másképpen agyi infarktusnak is hívják.) Hogy konkrétan milyen tünetek jelentkeznek, az attól függ, hogy milyen terület szenved oxigénhiányt.

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. A betegek több mint 2/3-a egy hónapon belül meghal és a túlélőket igen gyakran maradványtünetek – mozgáskorlátozottság, beszédzavar, hangulatzavar, szellemi leépülés- sújtják. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él Magyarországon.

Az agyi infarktus tehát végzetes is lehet, valamint minden perc számít a funkciók megmaradása szempontjából. Láthattuk a tünetek felsorolásánál, hogy azok nagy része vizsgálat nélkül, pusztán ránézéssel is rávezet bennünket a diagnózisra, így tehát nem kell sem orvosi diploma, sem valami bonyolult eszköz ahhoz, hogy ha egy hozzátartozónkon a tüneteket észleljük, a megfelelően cselekedjünk.

Milyen tünetek esetén gondoljunk tehát szélütésre?

  • gyengeség,
  • bénulás a végtagok valamelyikén vagy az egyik testfélen,
  • érzészavar (érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés) a végtagok valamelyikén vagy az egyik testfélen,
  • látászavar (részleges vagy teljes látásvesztés, kettőslátás),
  • “elkent” beszéd,
  • beszédképtelenség (a hallott beszéd megértésével vagy anélkül),
  • nyelészavar,
  • szédülés, bizonytalanságérzés,
  • egyensúlyvesztés,
  • a testrészek felismerésének képtelenség

Óriási a hozzátartozók szerepe, hiszen ilyen tünetektől szenvedő beteg aligha tud magának megfelelő segítséget kérni.

Mit jelent megfelelően cselekedni?

Amikor befut az ügyeletre egy hívás -mint már tudjuk-,  a nővér továbbítja az információt az orvosnak, aki ez alapján eldönti, hogy

  • szükséges-e egyből a mentőnek átadni, hogy ne legyen időveszteség,
  • vagy elindul az ügyeletes kocsi szirénával,
  • vagy elindul az ügyeletes kocsi simán.

Ezért érdemes a nővér által feltett kérdésekre amennyire tőlünk telik válaszolni. A fent leírt esetben én finoman elővettem a nővért, hogy a betegeket ki kell kérdezni, hiszen ha tudtuk volna, hogy a beszéd elkent vagy hogy béna a bal kar, akkor vagy eleve mentőt küldtünk volna, vagy elindultunk volna villogóval, és kértünk volna egy mentőt is egyidejűleg. Ehelyett, úgy tudván, hogy magas vérnyomáshoz megyünk, KRESZ-szabályokat betartva utaztunk 15 km-t.

A nővér viszont elmondta, hogy próbált kérdezni, de a telefonáló megsértődve kérte ki magának, hogy minek kérdezget, ahelyett hogy az ügyeletet küldené. Ezt ne tegyük. Az ügyeletes nővér azért kérdez, hogy a beteg érdekeinek megfelelő legjobb ellátást tudjuk biztosítani. Aki a hívást intézi, mindig (nem csak stroke gyanúja esetén, hanem egyébként is) mondja el, hogy

  • pontosan mikor kezdődhettek a tünetek,
  • mi az, amit észlelünk, és
  • milyen egyéb betegségekről, vagy szedett gyógyszerekről tudunk.

Viszont legjobb, ha ilyen tünetek esetén egyből mentőt hívunk, kevesebb lesz az időveszteség. Ha a mentésirányítás úgy ítéli meg, még mindig át tudják adni az ügyeletnek az esetet – de ez már legyen az ő felelőssége.

A beteget innentől kezdve ne hagyjuk magára, hiszen súlyos esetekben eszméletvesztés, kóma alakulhat ki. Ha eszméletlen (szólításra, megcsípésre nem reagál) fordítsuk stabil oldalfekvésbe. Folyamatosan figyeljük a légzését. Ha a légzés megszűnik és nincs életjel, fordítsuk a beteget a hátára és kezdjünk mellkasi kompressziót. Újraélesztés során a kompressziókat és a lélegeztetést úgy kell összehangolni, hogy 30 kompresszióból álló sorozatokat kell 2 rövid befúvás idejére megszakítani, majd haladéktalanul folytatni újabb 30 kompresszióval.

Ha van ott még valaki, szóljunk hogy hívja fel újra a mentőket, hogy újraélesztés is lesz. Ha egyedül vagyunk a beteggel, ne foglalkozzunk ezzel.

A másik tanulság,

hogy jobb lett volna ezt az állapotot megelőzni. A magas vérnyomás 4-5-szörös kockázati tényezőt jelent, a rendszeres alkoholfogyasztás 3-szorost. A dohányzás, a túlsúly és a cukorbetegség további rizikónövekedéssel jár, továbbá vannak szívbetegségek, amelyek a szélütésre kifejezetten hajlamosítanak: a pitvarfibrilláció ötszörös kockázatnövekedést jelent.

Összefoglalva tehát a gutaütés vagy stroke esetén minden perc számít, ha valaki a felsorolt tüneteket észleli, hívja a 104-et. Illetve ha a kockázati tényezők között magára ismer, csökkentse azokat minimálisra.

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
orrsp
Jön a szezon – Fontos üzenet!

A mai bejegyzést két dolog ihlette. Az egyik, hogy ma nyaktól felfelé kívül-belül viszkettem, a másik, hogy az egyik legolvasottabb...

Close