«

»

Nekem bevált

Sorozatunk harmadik része az anekdotikus érvelés. Igazi klasszikus az egészségiparban. Rózsika néni a Kiskegyed vagy a Helyi Téma hasábjain állítja, hogy egy szuper méregtelenítő kúra hatására zöld medúzákat kezdett kakilni, és azóta fittebb, mint valaha. Tehát – vonja le a következtetést a hirdető – a terméktől garantáltan fittebb leszel, mint valaha (hogy hajmeresztőbb ígéreteket most ne is említsünk).

Mi a probléma az anekdotikus érveléssel?

Saját példádon vagy mások elszigetelt – esetleg csak hallomásból ismert – beszámolóin keresztül próbáltad meg igazolni egy általános érvényűnek szánt állításod igazságát.
Bár a tapasztalatok rendkívül fontosak lehetnek egy állítás igazságának eldöntésében, önmagukban és kiragadott jelleggel nem bírnak általános bizonyító erővel. Ha nem tudod kétséget kizáróan bizonyítani, hogy mindenki más is ugyanazt tapasztalta mint te vagy akikre hivatkozol, akkor nem tehetsz általános érvényű kijelentést az adott kérdést illetően. (innen)

A fekete tehén

Biztosan ismered azt a viccet, amikor, a matematikus, a fizikus meg a mérnök utazik a vonaton Belgiumban, és meglátnak egy tehenet legelészni. A mérnök felkiált:
– Nahát, Belgiumban feketék a tehenek!
Mire a fizikus kijavítja:
– Annyit állíthatunk, hogy Belgiumban van egy fekete tehén.
Erre a matematikus:
– Annyit állíthatunk, hogy Belgiumban van legalább egy olyan tehén, amelynek a felénk eső oldala fekete.

Azaz: egy pozitív élménybeszámoló egy reklámújság hasábjain csak annyit jelent, hogy van legalább egy ember, aki valamiért azt állítja, hogy az adott szertől jobban lett.

black

Vagy fordítva:
„Egyik ismerősömtől hallottam, hogy a munkatársa rokonának kisfia a védőoltást kapott, majd utána egy héttel lebénult. Ezért egyértelmű, hogy a védőoltások veszélyesek a gyerekekre.”
Világos, hogy ellenőrizhetetlen és anekdotikus a sztori, ráadásul elvezet bennünket egy másik érvelési hibához is, amiről a következő posztban lesz szó.

Az egyik probléma tehát, amikor egyes esetből szeretne valaki általánosítani.

A másik dolog az anekdotákkal kapcsolatban, hogy szájról szájra terjednek, és bár igazak lehettek az eredeti verziójukban, közben módosulnak, esetleg például kimarad a sztori egyik fele. Az eredeti verziót pedig nem tudod ellenőrizni. A példamondatban: oltást kapott, és egy hét múlva lebénult. Ez lehet igaz, csak kimaradt az a köztes esemény, hogy fejest ugrott a sekély medencébe. Vagy: “xy kórház egy sintértelep, mert a rokonom ott halt meg“. De kimarad a sztoriból, hogy a rokonom sósavat ivott, vagy húsz éve elhanyagolt cukorbetegsége volt.

Mi tehát a teendő,

ha olyat hallunk, hogy „Nekem bevált a borostyán-nyaklánc/talpreflexológia/ léböjtkúra”? Megnézni szépen a Cochrane együttműködés eredményeit: van meggyőző bizonyíték nagy számú és kontrollcsoportot is alkalmazó vizsgálatokban?

 

 

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

1 ping

  1. Nekem bevált – akkor most jó, vagy sem?

    […] olvastam egy nagyon jó kis cikket a háziorvos.blogon az anekdotikus érvelésről. Ez tulajdonképpen az az érvelési módszer, amikor beszámolunk arról, hogy valami Nekünk […]

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
Mazsolázgatunk, mazsolázgatunk?

Az előző posztban már egy mondat erejéig megemlítettem a mazsolázgatás típusú érvelési hibát. Lássuk most részletesebben: Ez a weboldal a nagyon...

Close