És megint C-vitamin

Hetvenöt év telt el azóta, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott, de a C-vitamin gyakorlati alkalmazása manapság is számos vitát gerjeszt. Két fő téma köré csoportosulnak a nézeteltérések: a C-vitamin megfázásban betöltött szerepére, illetve a rákkal kapcsolatos kérdésekre. A megfázással kapcsolatban már volt bejegyzés (lett is alatta nagy vita), azt frissítettem, itt a rák témakörével foglalkozunk.

C-vitamin rákra?

Egy 1979-es klinikai vizsgálatban arra keresték a választ, hogy a nagy dózisú, szájon át adagolt C-vitamin hatékony lehet-e az előrehaladott rák kezelésében. Százhuszonhárom beteget választottak ki véletlenszerűen, akik 10 grammos C-vitamin, illetve placebo tablettát szedtek. A két csoport túlélése és tüneteik nem különböztek egymástól, ami azt mutatja, hogy a nagy dózisú, szájon át szedett C-vitamin nem hatékony az előrehaladott rák kezelésében. Egy másik, 1985-ös klinikai kísérlet során száz vastag-, illetve végbélrákban szenvedő beteget választottak ki ugyanilyen vizsgálatra – az eredmény megegyezett az 1979-ben kapottakkal.

Közelmúltbeli laboratóriumi és állatkísérletek felvetik annak lehetőségét, hogy a nagy dózisú C-vitamin káros lehet az olyan daganatos betegeknél, akik sugár- vagy kemoterápiában vesznek részt. Ezek a terápiák ugyanis éppen úgy “működnek”, hogy szabadgyököket hoznak létre, amelyek megölik a ráksejteket. Egyes kutatók szerint a magas antioxidáns (azaz pl. C-vitamin) szint képes semlegesíteni ezeket a szabadgyököket is, és ezzel gyakorlatilag “megvédi” a daganatos sejteket a kezelésektől.

Más kutatók azt állítják, hogy nagy dózisban vénásan beadott a C-vitamin a várt antioxidáns hatás helyett prooxidánsként viselkedik, vagyis szabadgyökök és hidrogénperoxid képződését segíti elő, melyek a kutatók feltételezése szerint megölik a tumorsejteket, azonban ezek egyelőre állatkísérletekből levont következtetések.

Egy amerikai kutatás rávilágít, hogy az alternatív medicina képviselői alkalmazzák előszeretettel a vénás nagydózisú C-vitamin terápiát – 199 válaszadóból 172 alkalmazta már. (Ezzel valószínűleg rá is tapintottunk arra a pontra, hogy miért is nem lehet a C-vitaminról indulatok, de legalábbis érzelmek nélkül beszélgetni.)

Jelenleg a rák és C-vitamin vonatkozásában zajló kutatások vagy állatokon, vagy kisszámú betegen folynak, ellentmondásos eredményekkel. Egy azonban közös bennük: a C-vitamint kiegészítésként használják, egyikük sem veszi a bátorságot a hagyományos rákellenes terápia megszüntetésére, nem úgy, mint egyes hoax-ként terjedő és az egész internetet betöltő állítások.