«

»

Mazsolázgatunk, mazsolázgatunk?

Az előző posztban már egy mondat erejéig megemlítettem a mazsolázgatás típusú érvelési hibát. Lássuk most részletesebben:
Ez a weboldal a nagyon szabatosan megfogalmazza a hiba lényegét, ami röviden:  kimazsoláztad ami jó neked, szolgálja az érdekeidet, és úgy állítod be, minta ez lenne a teljes igazság. Például: „telefonos közvélemény-kutatásunk szerint az emberek száz százaléka rendelkezik telefonnal”

Számos ilyen fordulhat elő az egészségiparban is. Kicsit kisarkítva: a gyógyszerem/étrend-kiegészítőm biztosan megelőzi a méhnyakrákot, mert az alanyaim közül senkinek nem lett méhnyakrákja, csak éppen nem árulom el, hogy az alanyaim férfiak voltak…. (persze ez csak illusztráció)

Előfordul, hogy egy termék weboldalán feltüntetnek bizonyos tudományos kutatásokat, melyek alátámasztják a termék hatásosságát, de -értelemszerűen- nem tüntetik fel azokat, amelyek abszolút nem támasztják ezt alá (vagy akár a terméket károsnak gondolják.)

Magyarán, ha kutató vagyok és szeretnék elismert és idézett lenni, vagy forgalmazó vagyok, és szeretnék meggazdagodni, akkor tudom úgy manipulálni a vizsgált csoport összetételét, vagy válogathatom úgy a kutatásokat, hogy az eredmények látszólag nekem adjanak igazat.

Hogy ez ne történhessen meg, kitalálták az úgynevezett

meta-analíziseket.

Ez annyit jelent, hogy független szakemberek az adott témában megjelent összes (akár egymásnak ellentmondó) kutatást átnézik, minőségük szerint megvizsgálják őket – mekkora az esetszám, mennyire voltak alaposak a mérések, stb. –  és az egészből vonnak le következtetéseket.

logoManapság az úgynevezett Cochrane együttműködés foglalkozik ezzel nagyüzemben, vagyis témánként átnézik az egész szakirodalmat, és levonják a következtetéseket. Például elég lesújtó véleményük van arról, ahogyan az aloe vera sebgyógyító hatását vizsgálták a kutatók: rosszul előkészített, gyenge minőségű kísérletek voltak (forrás). Vagy például itt a blogon is említettük már, hogy a C-vitamin szedés és a megfázás gyakorisága között ők bizony nem találtak összefüggést, és a barackmag (B17 vitamin) sem jó rákra (forrás).

Jó hír viszont, hogy a glükózaminok tényleg jók az ízületi kopásra. (hajjaj, megint más kérdés, hogy a termékben, amit megvettél, tényleg benne van-e a glükózamin…) és pozitív eredménnyel zárultak a melatonin jet-lagre, vagyis az időzónák átlépése miatti fáradtságra gyakorolt hatását vizsgáló összegzések is.

Egyébként ezzel a mazsolázós módszerrel elsősorban laikusokat lehet becsapni, hiszen számukra ott az eredmény kontrollcsoporttal, számokkal, minden kutyafülével, és meggyőzőnek tűnik, és nem tudhatják, hogy vajon mi az a tényező, amit  a közlők “jótékonyan” kihagytak.

Használjátok bátran a Cochrane együttműködés honlapját, magyar nyelven pedig a Ködpiszkáló blogon találtok sok ilyen jellegű írást.

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

1 ping

  1. A hamis okozat » HáziorvosBlog | HáziorvosBlog

    […] A mazsolázgatás […]

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
Ne dőlj be! – érvelési hibák I.

Krisztián hívta fel a figyelmemet egy szuper oldalra, ahol érvelési hibákat mutatnak be. Én is megpróbálok majd párat ismertetni klasszikus...

Close