«

»

Trükk vagy terápia?

1746-ban őfelsége Sailsbury nevű hajóján utazott James Lind hajóorvos. Ekkorra már kétmillió matróz életét követelte a skorbut. Lind utazásán sem volt ez másképp: 1747 tavaszára minden tizedik matróz beteg volt. Fogalmuk sem volt, mi okozhatja (és mivel gyógyítható), Lind azonban zseniális módon csoportokra osztotta a beteg tengerészeket, mindegyiküknek azonos körülményeket teremtett, de más-más kezelésben részesítette őket. Azoknak a matrózoknak javult rohamosan az állapota, akiknek az étrendje citromot tartalmazott. Ez volt az első úgynevezett kontrollált vizsgálat. Lind a csoportok párhuzamos vizsgálatával áttörést hozott a tudományba, ma is ezen az elven dolgoznak a kutatók. (részletesebben itt)

Két vak?

A kontrollcsoportos vizsgálatok továbbfejlesztése a vak vizsgálat, melynek során a beteg nem tudja, hogy hatóanyag nélküli szert (placebót) vagy igazi gyógyszert kap-e, azaz „vak”. Erre azért van szükség, mert pusztán a bizakodástól is jobbra fordulhat valakinek az állapota, és ezt az úgynevezett placebóhatást meg kell különböztetnünk a hatóanyag valódi hatásától.

Kettős vak a vizsgálat akkor, ha a tesztelésben részt vevő orvos sem tudja, mit kap a betege, a gyógyszert csupán egy kódszám jelöli. Így az orvos még a viselkedésével sem sugallja, hogy mi várható.

Manapság véletlen besorolásos kettős vak vizsgálatokkal illik bizonyítani egy módszer vagy gyógyszer hatásosságát. A korábbról fennálló (csupán szokáson alapuló) kezelési módszereket pedig úgy tisztességes, hogy alávessük ezeknek a próbáknak.

És ezt meg is teszik

Simon Singh és Edzard Ernst Trükk vagy terápia című könyve négy elterjedt alternatív terápiás módszerrel kapcsolatban tekinti át a tudományos eredményeket. Az akupunktúra, a homeopátia, a csontkovácsolás (kiropraktika) és a fitoterápia történetét, elveit és a klinikai kutatások eredményeit hihetetlen olvasmányossággal mutatják be, semmit sem engedve a bizonyítékokon alapuló orvoslás feltételrendszeréből.

A brit egészségügyi minisztérium Ernst professzort kérte fel a Komplementer egészségügyi ellátás című betegeknek szánt útmutató tudományos bizonyítékokról szóló fejezetének megírására, azonban a fejezet végül nem került bele a kiadványba – nyilvánvalóan azért, mert romba döntötte volna a koncepciót.

Veszélyek

Miután ismertetik a módszerek alapelveit, a tudományos kutatások eredményeit, a szerzők felhívják a figyelmet egyes terápiákkal kapcsolatos komoly veszélyekre is. Ilyen például az akupunktúrás tűvel elkapható hepatitis B-fertőzés, vagy a csontkovácsolás során végzett nyaki manipuláció miatti gutaütés. Nemcsak közvetlen veszélyei vannak azonban az alternatív módszereknek, hiszen az is felmerül, hogy a beteg a csodaszerekben bízva nem veszi igénybe a hivatalos orvosi kezelést, ami valóban segíteni tudna rajta. Sőt, homeopaták nagy része ellenzi a védőoltásokat is, ezzel megfeledkeznek arról, milyenszörnyű betegségeket sikerült visszaszorítani a vakcinák segítségével.

Ki a felelős?

Singh és Ernst több csoportot is vádol a bizonyítékkal nem rendelkező terápiák terjedéséért:

  • hírességeket, hiszen ők szem előtt vannak,
  • kutatóorvosokat, akik nem kiabálnak elég hangosan,
  • egyetemeket, akik megengedik az alternatív terápiás képzések létrehozását,
  • alternatív gurukat, akik a szemetüket minden létező csatornán terjesztik,
  • a médiát, amely az alternatív módszereket mindig szenzációként tálalja, az orvosokkal kapcsolatban pedig rendszerint elmarasztaló.
  • Talán meglepő, de „vádlottak” az orvosok is, mégpedig azok, akik túl hanyagok vagy elfoglaltak ahhoz, hogy a beteggel éreztessék hogy törődnek velük, ezért a betegek az alternatív terapeutákhoz fordulnak együttérzésért.

A szerzőpáros vádolja a kormányokat és döntéshozókat is, mivel a csodaszerek piacát nem szabályozzák megfelelően.

Hazánkban is igaz, hogy az étrendkiegészítők hatásosságát nem kell bizonyítani, az összetételüket pedig senki nem ellenőrzi. Így fordulhatnak elő olyan „gyógynövényi” készítmények, amelyekbe vényköteles gyógyszer hatóanyagát csempészték, hogy hatást érjenek el vele.

trukkA könyv függeléke a részletesen kifejtett négy módszeren túl még harminc alternatív terápia értékelését tartalmazza, hogy megkönnyítse az eligazodást.

Simon Singh, Edzard Ernst: Trükk vagy Terápia – kereszttűzben az alternatív gyógyászat

Park Könyvkiadó, Kiadás éve 2010

Oldalak száma: 408, keménytáblás

internetes ár: 3120 Ft

 

Szerző: Ipolyi-Topál Gitta

Szia! Gitta vagyok, a HáziorvosBlog szülőanyja, orvos, önjelölt egészségkultúra-fejlesztő. Ez a blog azért jött létre, hogy közérthetően adjon át az egészségeddel kapcsolatos információkat. Kövesd Facebookon is!

GYERE TANFOLYAMRA!: → jobbulast.com

Szólj hozzá!

hozzászólás

1 comment

1 ping

  1. Albirea

    Ehhez hasonló tematikájú könyv Rose Shapiro Beveszed? című könyve.
    Sok-sok ilyen könyvre, a haziorvosblog.hu féle bloggra és Vágó István féle szkeptikus előadásra lenne szükség, hogy az emberekben felmerüljön az igény az ún. alternatív módszerek tudományos igazolására vagy elvetésére.

  1. » HáziorvosBlog | HáziorvosBlog

    […] Rájöttek, hogy bizonyos betegségek hiányállapotra vezethetők vissza. Így például James Lind hajóorvos citrusféléket adott a matrózoknak a skorbut ellen, Boussingault pedig javasolta a só […]

Amikor üzenetet hagysz, figyelj arra, hogy egészségügyi adataid érzékeny adatok. Sürgősségi helyzetben ne itt üzenj!

Az email címet nem tesszük közzé. A kitöltendő mezőket * jelöli.

Az alábbi HTML kódok használhatóak: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Read previous post:
11 érdekes dátum az akupunktúra történetéből

I.e. 3000 Az Ötz-völgyben elhunyt egy férfi, aki mivel belefagyott egy gleccserbe, még "megérte", hogy 5000 évvel később, 1991-ben megtalálják...

Close